Húsvét olasz módra - Buona Pasqua!

2021.04.05

Olaszországban a húsvét a legfontosabb ünnep, fontosabb még a karácsonynál is. Ahogy a karácsony, úgy a húsvéti is családi ünnep. A Pasquetta, másképpen Lunedi dell'Angelo, vagyis a húsvét hétfő nálunk is leginkább az utazás, a pihenés napja, aminek nagyon fontos eseménye a családi ebéd.


A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus a pénteki keresztre feszítése utáni harmadik napon, vasárnap támadt fel. Halálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a hold állásának megfelelően) tartanak.

Az olaszok, ha addig nem tették volna meg, húsvétkor egészen biztosan elkezdenek utazgatni, kimozdulni, megejtik az első szabadtéri sütögetést is.

A húsvét számukra, a karácsonnyal ellentétben, már nem családi körben kötelezően eltöltendő ünnep. Ahogy a mondásuk is tartja: Natale con i tuoi, Pasqua con chi vuoi. (Karácsony a családoddal, húsvét akivel szeretnéd.)

A húsvéti hagyományok a vallási szertartásokon és a felvonulásokon kívül számos olasz városban képviseltetik magukat, mint például Urbaniában, Marche tartományban, ahol a "punta e cul" ősi játékot játsszák. A játékban S alakban teszik le a főtt tojásokat (a tojások száma a résztvevők duplája), a tojásokat a játékosok összekoccintják. Ha a tojás héja törik, azt elveszítik. Az győz, aki a legtöbb tojást tudja begyűjteni. 

Firenzének is van egy sajátságos húsvéti hagyománya, az úgynevezett "scoppio del carro". Ennek a történelmi hagyománynak a gyökerei 1622-ig vissza. Két, szalagokkal felcicomázott ökör által húzott szekér a központi figura. 

A szekér közepére felállítanak egy pirotechnikai szobrot, ami 2-3 emelet magas, ez az úgynevezett brindellone. A szekér körbejárja Firenze belvárosát, majd a Dóm téren megáll. Az ünnepség fénypontja kb. 11 órakor van, miközben a Gloriát éneklik, az érsek a székesegyház oltárában meggyújt egy galamb alakú rakétát. Ez a rakéta egyenesen a szekéren álló oszlopnak ütközik, az ebben található pirotechnikai eszközök elkezdenek robbanni és füstölni. Az a mondás járja, hogy ha az összes rakéta felrobban, akkor a földeken gazdag termés várható és a városlakóknak szerencsében lesz részük. 

Forlí közelében, Tredizióban minden évben megrendezik az úgynevezett "Palio dell'uovo"-t, ahol különböző kategóriákban férfiak, nők és gyermekek mérhetik össze a tudásukat, minden játék alapja a tojás.

Abruzzóban, Sulmonában kerül megrendezésre a "Madonna che scappa" nevű középkori felvonulás, ahol harangkíséret mellett vonulnak a résztvevők a város utcáin.

Hogy mi kerül a húsvéti asztalra, az tájegységenként változik.

A teljesség igénye nélkül néhány finomság:

  • Északon húsleves tortellinivel vagy friss tésztával. 
  • Emilia Romagnában lasagna, tepsis tészta friss tészta tekercsek szezonális zöldségekkel, sajtféleségek, húsvéti húsgombóc darált bárányhússal, petrezselyemmel és rozmaringgal; vagy zsályával és rozmarinnal pácolt bárány.
  • Abruzzóban és Calabriában friss tészta, bárány, burgonya és kagyló barese módra, friss tészta tenger gyümölcseivel az Amalfi-partról.
  • Piemontéban marhahús Barolo módra
  • Le Marche tartományban sáfrányos halászlé, valamint gyümölcssaláta fürjtojással.
  • Lombardiában sós húsvéti torta.
  • Umbriában bárány szarvasgombával.
  • Liguriában a tipikus édességek között van a húsvéti torta (torta pasqualina), ami 33 egymást átfedő leveles tészta rétegből áll, ezzel szibolizálva Jézus Krisztus éveinek a számát. A tortát gyógynövényekkel, zöldséggel, tojással töltik meg.
  • Szicília tipikus húsvéti édessége a cassata.
  • Pugliában scarcelle, ciambelle a húsvéti édesség, ezeket csoki vagy tyúktojással díszítik.
  • Nápolyban viszont a pastiera a húsvéti édesség. A legenda szerint ezzel az édességgel még a legendásan nem mosolygó Mária Terézia királynő arcára is sikerült mosolyt csalni.

Végül, de nem utolsósorban, egy újabb déli édesség, a capretto di pasta di mandorla, amit pasta realénak is hívnak. Dél-Olaszországra egyébként nagyon jellemző a mandulás tészta alapú édességek készítése.